Lángos

Ennek a tésztának az elkészítését rá merném bízni a férjemre. A normál kelt tésztát nem, azzal megjártam már. 

Vendégeket vártunk délutánra, nekem pedig  délelőtt dolgom akadt. El  kellett készülnie a kenyérnek és a pogácsának mire megérkeznek, tehát naiv módon rásóztam a férjemre a dagasztást. Kétféle tészta, különböző hozzávalókkal és mennyiségekkel – no leírtam egy papírra minden teendőt. Kiszámoltam, mikorra kell megkelniük. Úgy kalkuláltam, biztos egymás után dagasztja meg, nem feltételeztem, hogy egyszerre menni fog. Így hát azt is leírtam neki, hány órakor kezdjen hozzá. Ebben az időpontban fel is hívtam, meg kellett bizonyosodnom róla, hogy minden rendben.

Amikor azonban hazaértem, káosz fogadott. A focaccia-nak szánt tészta kifolyt a dagasztógépből. Amikor felemeltem a tetejét, akkor láttam, hogy a dagasztólapátokon keresztül a tészta beleette magát a gép belsejébe is! Olajos (gépzsíros) trutyis tészta gyűlt össze a lapát körül.  Mindezt azért, mert a géppel bedagasztotta a hozzávalókat, majd úgy ahogy volt, otthagyta. A tészta iszonyatos módon megkelt, meg hát az asztalon is folyt, mivel  a mennyiségeket némileg összekeverte.  Számításommal ellentétben egyszerre állt neki a dolognak. A pogácsába való nagyobb mennyiségű élesztőt tette a tésztába, és fordítva.

De nincs még vége: a pogácsa tésztájának nem pusztán ezért nem volt esélye, hanem mert még az ablakot is kinyitották rá, így a téli hideg közvetlenül átsüvített felette.

Az előzőekből látszik, hiányzik a jártasság. A kedvét nem akarom elvenni, mert akkor soha nem látom többet a konyhában, és hat lóval se tudom rávenni majd arra, hogy bármiben is segítsen. Létezik egy lángos tészta, amelyet hűtőben tartunk, és csak annyit veszünk ki belőle, amennyi egy sütéshez elegendő. Ezzel talán ügyesen boldogulna. Anyósomtól kaptam a receptet,  csodálkoztam azon, hogy hűtőben kell keleszteni és ott is maradhat napokig. De miután én is megcsináltam, ez maradt az egyedüli lángos-receptem. Egyszer kihagytam belőle a tojást, fel sem tűnt. 

Elkészítés:

Kevés cukros tejben 3 dkg élesztőt felfuttatunk, majd hozzákeverjük az 50 dkg liszt, 1 kávéskanál só, 3 dl kefír, 1 tojás, 1 evőkanál olaj kíséretében. Ha kell, némi langyos vízzel lágyítunk a tésztán.

Egy zacskó belsejét olajjal kenjük, és ebbe tesszük a tésztát, majd hűtőben kelesztjük és ott is tartjuk. Bő, forró olajban kisütjük. Tejfölös, sós, sajtos, feltéttel kenjük meg. Legutóbb pirítottam maradék füstölt sonkát, ezzel szórtam meg a tejfölös változatot. Kaliforniában élő barátnőm meglepte vele echte amerikai barátait egy este. Először kétkedve nézték, mi lesz belőle, de az ő gyomruk már erősen a magyar konyhához van szoktatva, tehát állítólag felállni sem bírtak az asztaltól, úgy degeszre zabálták magukat. Ráadásul elkérték a receptet, tehát úgy tűnik, a lángos meghódítja az amerikai kontinens nyugati felét is.